Prágay Sándor versek
30 macska
A pszichiáternél éppen,
egy férj eképpen:
-Doktor úr kérem,
legyen a segítségem!
Nem bírom tovább,
a feleségem egyre furcsább,
otthon tart vagy harminc macskát,
feketét, fehéret és tarkát.
Nem bírom már azokat,
képzelje a szagokat,
hogy milyen érzést keltett,
főleg csukott ablak mellett.
A pszichiáter fejében
egy kérdés merült fel serényen:
-Ha valóban ez lenne az állapot,
hát miért nem nyit ablakot?
-Hogyisne, mit képzel!
Fel sem fogom ésszel,
hogy ez a tragédia összejöjjön,
hogy mind a kétszáz galambom elrepüljön?!
Temetőben
Egy ember éppen,
a temetőn át szépen,
mendegél át melyben,
sötétség van e percben.
Nagyon fél szegény,
de talán van még remény,
ha gyors lesz a legény,
és lába is serény.
Egyszer csak mit hall,
ebbe majdnem belehal.
De hisz ez kopácsolás!
Sújt belé a fellángolás.
Miközben óvatosan megnézi,
látja, hogy egy ember a sírkövet vési.
Amíg ezt furcsán szemléli,
erőt vesz magán és megkérdi:
-Mit csinál maga itt,
a szívbaj majdnem elvitt,
hogy-hogy itt kopácsol,
mikor a Hold az égen pislákol?
-Csak bántja a szememet,
hogy elírták a nevemet,
éppen azt javítom,
most helyesen felírom.
Porszívóügynök
A porszívóügynökök ásza
betolakodik egy házba:
-Nincsen semmi dáma,
nem vagyok én cápa!
Mondja ezt, miközben
a kezéből lócitrom röppen.
Egyenest a szőnyegre,
és nem apad a jókedve.
Nem úgy a háziasszonynak,
kinek a könnyei csak úgy folynak,
-Mégis mit képzel maga?
Ez egy szoba, nem tanya!
-Asszonyom de kérem,
őszíntén megígérem,
amit ez a porszívó,
mindent megtisztító,
csodálatos szerkezet
fel nem szed,
legyen az akármennyi,
én magam fogom megenni.
-Akkor adok önnek egy ajánlatot,
teszek rá egy kis tejszínhabot.
Talán még akad egy kevés a tálban,
ugyanis nincs áram a házban.
Kiskatona
A kaszárnyában csörög a telefon,
csak úgy száll a hangja szabadon.
A kiskatona felveszi,
és a kérdést felteszi:
-Melyik barom telefonál,
tudod kivel szórakozzál?
-Inkább tisztelettel legyél,
tudja maga kivel beszél?
-Nem - feleli a kiskatona
- Mégis kivel? - tudakolva.
-Kovács ezredessel,
beszéljen velem tisztelettel!
-Kovács ezredes kérem,
mondja el nékem szépen,
tudja-e ki az ily esztelen,
ki önnel ennyire szemtelen.
-Nem. - hallatszik addiglan.
-Akkor mázlim van!
- mondja ki a baka a végszót
és lecsapja a kagylót.